- Hozzányúl nagy tervéhez a kormány - Készülhetnek a kertes házban élők
Publikálva: 2016-03-31 07:49:03
Megjelent a legfrissebb Magyar Közlönyben egy olyan kormányhatározat, amely szerint módosítja a kormány a 2014-2020-as uniós ciklusban közel 1200 milliárd forintos keretösszegű Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programot. A szűkszavú határozatból a változás tartalma, illetve annak oka egyáltalán nem derül ki, így egyelőre korábbi kormányzati jelzésekre tudunk támaszkodni. Ezek szerint azért módosul a KEHOP, mert a Fidesz nemcsak a panelben, hanem a kertes családi házban élőknek is adna pénzt, azaz mintegy 1 millió, nem Kádár-kockás ingatlanra is adnának hitel alapú forrást energiahatékonysági felújításokra. A KEHOP módosítása így könnyen lehet, hogy tágabb keretben értelmezendő és összefügg a CSOK, illetve NOK célrendszerével. Kezdjük a lényeggel!
A legfrissebb Közlönyben található 1153/2016. (III. 25.) Korm. határozat szerint módosul a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program.
Bár a kormányhatározatból nem derül ki se a változás oka, se annak tartalma, az elmúlt időszak alapján mi az alábbiakra tudunk következtetni: A tavaly tavasszal elfogadott KEHOP szerint vissza nem térítendő forrást szánt a kormány a lakosságnak energiahatékonysági felújításokra Ezt a forrást azonban egy tavaly őszi kormányhatározat alapján átcsoportosítja az állami/önkormányzati ingatlanok felújítására, "cserébe" viszont a lakosságnak megígért egy 100 milliárd forint körüli, visszatérítendő uniós keretet. Ezt a keretet a kormány értelmezése szerint csak a panellakásokban élők tudnák felhasználni (míg a kertes házakban magánszemélyek élnek, akik közvetlenül nem férnek hozzá az uniós forrásokhoz, addig a társasház jogi kategória, amely hozzáférhet közvetlenül is). A Fidesz társadalompolitikai célrendszere szerint azonban nem lenne igazságos megkülönböztetni a panelben, illetve a kertes családi házban élők csoportját, így mindkét csoportnak egyaránt felkínálnák a hitelalapú forrásnak számító 100 milliárdos keretet. Egyelőre bizonytalan, hogy ha valóban ilyen tartalommal küldi ki a kormány a KEHOP módosítását Brüsszelbe, akkor azt a Bizottság el is fogadja Nagy kérdés, hogy az eredetileg 40% körüli vissza nem térítendő forrásokkal "hitegetett" lakosság valóban hajlandó lesz-e kétharmadnyi arányban visszatérítendő (hitelalapú) forrásokból végrehajtani az energiahatékonysági felújításokat, beruházásokat a saját egyharmad körüli önerő mellett. Mi van a határozatban?
A határozat mindössze azt tartalmazza, hogy a Kormány - - elfogadja a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program módosításáról szóló javaslatot az Európai Bizottsággal történő hivatalos tárgyalások alapjául a részére benyújtott tervezet szerint - - felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy - a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával - az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések során az 1. pont szerinti módosítás érdekében járjon el. Az első két feladatnak a nemzeti fejlesztési miniszter, illetve a Miniszterelnökséget vezető miniszter a felelőse, a határidő pedig azonnali. - - felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon az 1. pont szerinti módosítási javaslatnak az érintett monitoring bizottság elé terjesztéséről, és az Európai Bizottság részére történő benyújtásáról. Ezt a feladatot Seszták Miklósnak kell ellátnia, szintén azonnali határidővel. A KEHOP 7 évre szóló keretösszege a magyar társfinanszírozással együtt mintegy 1170 milliárd forint, amelyből a hatályos 2016-os pályázati menetrend szerint idén év végéig 869 milliárd forintnyi keretet akarnak meghirdetni. Igen jelentős tehát az, hogy ezen menetrendben most a KEHOP formális módosítását kezdeményezi a kormány. Egy kis múltidézés
Az elmúlt hetek híráramlása alapján érdemes felidézni az alábbiakat: Mivel a kormány a KEHOP tavaly tavasszal Brüsszel által elfogadott verziójában a lakosságnak is szánt vissza nem térítendő uniós támogatást az energiahatékonysági célokra, de ettől a tavaly őszi kormánydöntéssel eltért, így a KEHOP módosításának szükségességére már akkoriban is több cikkünkben felhívtuk a figyelmet.
Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője a február 4-i Kormányinfón először jelezte hivatalosan, hogy folyamatban van a KEHOP módosítása is Brüsszelben, igaz akkoriban erről ott még nem is hallottak.
Lázár akkor a lakossági energiahatékonysági források elosztása kapcsán újra megerősítette, hogy egy őszi kormánydöntés alapján a lakosság közvetlenül csak visszatérítendő (hitel alapú) uniós támogatást kap az energiahatékonysági felújításokra, nagyságrendileg 100 milliárd forintos volumenben. Ezzel párhuzamosan megerősítette, hogy csak a közintézmények felújítására szánnak vissza nem térítendő uniós forrást.
Még a Lázár-jelzés előtt néhány nappal Corina Cretu, az Európai Bizottság illetékes uniós biztosa azt jelezte egy levélben, hogy bár nagyon nem tetszik nekik a magyarok által vállalt energiapolitikai céloktól való eltérés, de menetközben nincs jogi eszközük ennek korlátozására/illetve a vállalt célok kikényszerítésére.
Cretu az akkori levélben azt is írta: ha megkapja a magyar hatóságoktól a KEHOP módosítási tervét, akkor azt a megalapozottság és az energiahatékonyság terén vállalt célok függvényében vizsgálná majd meg a testület.
A Portfolio tavaly őszi saját brüsszeli információi szerint ez a vizsgálat nagy eséllyel azt hozná, hogy elutasítaná a KEHOP ilyen jellegű formális módosítási kérvényét a Bizottság (ha a lakosság helyett a középületekre fordítanák a vissza nem térítendő forrásokat).
Ennek oka, hogy a lakossági ingatlanokon végrehajtandó energiahatékonysági felújítások sokkal kedvezőbb eredményeket hoznának klímavédelmi, illetve energiaspórolási szempontból, mint a középületeknél végzendő felújítások (sokkal több darabszámban is az energiapazarló, '80-as és '90-es években épült családi ház, mint a középület, amely nyilván szintén rászorulna a felújításra, de mindezek miatt a lakosságnak adott pénz nagyobb energiamegtakarítást hozna).
Azt is megírtuk azonban, hogy ha Brüsszel valóban elutasítaná majd a magyar kormány azon kérését, hogy a lakossági ingatlanok helyett a középületekre fordíthassuk a vissza nem térítendő források nagy részét, akkor ez azt jelentené, hogy végül mégiscsak a lakosság lesz a források kedvezményezettje.
Lázár egy hétre rá, a február 11-i Kormányinfón jelezte, hogy a kormány változtatott az eddigi stratégiáján és ennek indoklásaként meglepő nyíltsággal azt mondta: az EU támogatási rendszere alapján csak a panelben élők kaphatnának vissza nem térítendő uniós támogatást, miközben a Fidesz a kertes családi házban élők felújítási terveit is támogatná és éppen ezért indult el a KEHOP módosítási folyamata.
Szavai szerint a KEHOP módosítás oka az, hogy az EU támogatási szabályai szerint közvetlenül a magánszemélyek (így a kertes házak tulajdonosai) nem kaphatnak vissza nem térítendő támogatást, miközben a panelben élők igen, hiszen náluk a társasház pályázna, mint jogi személy.
Felidézte, hogy a kormány a tavaly beadott, Brüsszel által is elfogadott KEHOP-ban azt vállalta, hogy legalább 50 ezer magántulajdonban álló ingatlan energiahatékonysági felújítását támogatja, de Lázár most februári szavai szerintez az 50 ezer a 3,5 millió, korszerűsítésre váró lakáshoz képest "nem hiszem, hogy érdemben megváltoztatná a helyzetet" energiahatékonysági értelemben.
Szavai szerint éppen emiatt változtatott a kormány a korábbi elgondoláson, így tehát nemcsak a panelben élőknek szánna támogatást, hanem a kertes családi házban élőknek is.
Bár azt mondta, hogy míg a panelesek (a társasház) közvetlenül is kaphatnak uniós támogatást, addig a kertes házasok nem (igaz egy közbeiktatandó energiahatékonysági alap, vagy más intézmény segítségével már igen - a szerk.), így Lázár megfogalmazása szerint nem lehetne közös nevezőre hozni a két, fenti ingatlanos réteget. Eközben viszont "a mi meggyőződésünk, hogy az az 1 millió is felújításra érdemes, amely nem Kádár-kockában" jött létre, azaz nemcsak a panelekre kellene forrást szánni - hangsúlyozta.
A kormány tavaly ősszel döntött úgy, hogy az 50 ezer ingatlan felújítására szánt vissza nem térítendő uniós támogatást átcsoportosítja állami/önkormányzati ingatlanok felújítására és mindkét ingatlanos rétegnek egyaránt felkínálja a visszatérítendő (hitel alapú) uniós források lehetőségét Ebben a tavaly őszi kormányhatározatban emiatt rögzítették azt, hogy mintegy 100 milliárd forintnyi visszatérítendő uniós forrás lesz majd a lakosságnak és mivel ez csak az egyharmadát jelentené a felújítások során a finanszírozásnak, így egy összesen legalább 300 milliárd forintos energiahatékonysági korszerűsítési programról beszélhetünk és ebből már "majd csak lesz már valami".
Szavai szerint ugyanis ehhez a 100 milliárdhoz még a Magyar Fejlesztési Banknak szintén legalább ennyit hozzá kellene tenni (nulla százalék közeli, kamattámogatott hitel), illetve további 100 milliárdot a lakosságnak a saját erejéből is hozzá kellene tennie.
Forrás: www.portfolio.hu
« vissza az összes cikkhez
