-
Tudta Ön, hogy...
- az EU bruttó belföldi energia szükséglete 2010-ben az Eurostat szerint 1 759 millió tonna nyersolaj-egyenérték volt?
- 2010-ben Németország volt a legnagyobb primerenergia-fogyasztó (az EU-27-ek összmennyiségének 19,1%-a)?
- a többi ország közül csak Franciaország (15,3%), az Egyesült Királyság (12,1%) és Olaszország (10,0%) fogyasztása haladta meg az összmennyiség 10%-át?
- ez a négy ország fogyasztotta az EU-27-ek bruttó mennyiségének 56,4%-át?
- Dániában 2013-tól új építésű épületnél nem lehet fűtőolajat vagy gáz fűtést alkalmazni?
A legfontosabb energiahordozó-csoportok aránya 2011-ben.
Tudta Ön, hogy a biomassza...
- aránya az EU-ban 2010-ben a megújulókon belül 66,7% volt?
- Ausztriában a megújulók 57,1%-át, és az éves teljes energiafogyasztás 14,5 %-át tette ki?
- a teljes energia-felhasználásban a biomassza aránya 2010-ben az EU-ban 6% körül volt?
Az egyes fogyasztói csoportok felhasználása a teljes energiaigényből
× Az Európai Unióban a megújuló energia aránya 2011-ben átlagosan kb. 13% volt.
× 2020-ig ezt az arányt Európa-szerte 20%-ra kell emelni.
× A fő szolgáltatási területeken Európában ezek megoszlása a következő volt:
- hő és hűtés- előállítás: 15%
- áramellátás: 20%
- üzemanyag ellátás: 4%
Az Európai Unió tagállamaiban a megújulók aránya a teljes energiaigényen belül
Tudta Ön, hogy a fenntarthatóság az energiagazdálkodásban...
- olyan energiagazdálkodást jelent, amely fedezni tudja a jelenlegi energiaszükségleteket anélkül, hogy a következő generációk energiaellátását veszélyeztetné, anélkül, hogy a mai vagy a jövő generációit vagy a környezetet károsítaná?
- magában foglalja az energia előállítását, elosztását / továbbítását valamint használatát?
- a megújuló energiákra, valamint a felhasználás során megnövelt energiahatékonyságra támaszkodik?
Tudta Ön, hogy...
- a fák kitermelése során az erdészeti hulladék a teljes mennyiség 15 %-át is elérheti?
- mezőgazdasági termelésből a gabonafajtáknál átlagosan 1 tonna szemre vetítve 0,75 tonna szalma képződik, míg kukoricánál ez az arány 1:1,3, repcénél és szójánál 1:1,5 illetve napraforgónál 1:4,1?
- a szőlészetekben az éves gondozás során hektáronként 3 t nyesedék keletkezik?
- ez a mennyiség a gyümölcsösökben évente 4 t/ha?
- a Miscanthus (energiafű) illetve a rövid vágásfordulós ültetvények (nyár, fűz) hozama évente 10 és 20 t/ha szárazanyag között mozog, ez 40-80 MWh energiát jelent hektáronként ~ 20 évig, míg a beruházás teljes költsége hektáronként 3000-4000 Euro?
- Európában a bontásból származó fa illetve leselejtezett bútorok 34 %-át energetikai célokra hasznosítják?
- a széndioxid (CO 2) biomassza esetén nem számít emissziónak, mivel azt a természetben a biológiai növekedési folyamatok ismét megkötik?
Az égés során az alábbi káros anyagok keletkez(het)nek
- Kéndioxid, ami vízgőzzel találkozva kénsavvá alakul és elsősorban a kazán fémrészeire jelent veszélyt. Biomassza tüzelésnél a részaránya nagyon csekély, elsősorban olaj- és széntüzelésnél okozhat problémát.
- Nitrogénoxidok, amelyek további oxigénnel NO2 –á alakulnak és vízgőz jelenlétében salétromsav keletkezik. Erősen mérgezi a környezetet.
- Szénhidrogének (metán, bután, benzol), amelyek jellemzően a tökéletlen égés eredményeként jönnek létre, pl. rosszul beállított, megkonstruált automata kazánok, illetve a hagyományos vegyes tüzelésű készülékek esetén.
- Szénmonoxid, ami szintén a tökéletlen égés során keletkezik, elsősorban az emberre veszélyes, a környezetre kevésbé.
- Klórvegyületek, amelyek egy része a hamuban található, a többi az égés során gáz formájában távozik. Vízgőzzel találkozva, sósav jön létre, ami korróziót okoz.
- Korom, ami tiszta szénből áll, ugyancsak tökéletlen égés során keletkezik.
- Por (a legapróbb hamurészecskékből áll), mind a környezetre, mind az egészségre káros.
Tüzelőanyagokról...
A tüzelőberendezés kiválasztásának egyik legfőbb szempontja a rendelkezésre álló tüzelőanyag. A tüzelőanyag kiválasztásának viszont egyik sarkalatos pontja a raktározáshoz szükséges helyigény...
...valamint biomassza esetében a nedvességtartalom:
