Először is itt ez a szó, hogy környezettudatosság. A legtöbben csak legyintenek egyet, de ízlelgessük csak egy kicsit… A jelentésével mindenki tisztában van. Ha párhuzamot akarnék vonni, leginkább ahhoz tudnám hasonlítani, amikor az ember azt mondja magának, hogy most már elég a tunya és önpusztító életvitelből, ha sokáig szeretnék egészségesen élni, ideje lesz változtatni. Elkezd sportolni, igyekszik egészségesen táplálkozni – eleinte több-kevesebb sikerrel – és egyre inkább odafigyel magára. Ezt az elhatározást egyrészt saját maga miatt hozza meg, de ha jobban belegondolunk, valószínűbb hogy a családja miatt. Hiszen ha tovább marad egészséges, többet tud a szeretteinek nyújtani és tovább tudja a társaságukat élvezni. A lényeg, hogy ez a döntése csak akkor lesz tartós, ha belső késztetés és felismerés útján tör a felszínre. Hasonló a helyzet a környezetünkkel is, csak más időléptékben. Környezetvédelem szempontjából a most meghozott döntéseink eredménye majd csak 100 év múlva jelentkezik. És ha esetleg az a kérdés fordulna meg a fejünkben, hogy kit érdekel mi lesz 100 év múlva, akkor először azt kérdezzük meg magunktól, hogy miért akarunk utódot nemzeni, ha jelen életünkben épp azon munkálkodunk, hogy elpusztítsuk a majdani életterét. Természetesen ez most egy sarkos példa, nyilván azért mert eldobtunk egy műanyag palackot az erdőben, még nem pusztul ki az élővilág, mint ahogy mi se halunk bele, ha megiszunk egy pohár kólát. Ugyanakkor csupán egyetlen egy ember létezik, aki változtathat a környezetén, az pedig saját maga. Értelemszerűen, aki a napi megélhetésért küzd, nem az lesz neki az első, hogy passzív házat terveztet magának, mindenképpen szükséges egyfajta gazdagság (legfőképp tudati) ahhoz, hogy minőségibb életet élhessen. Az, hogy most ezeket a sorokat olvassa, azt bizonyítja, hogy Ön már rendelkezik ezzel a fajta gazdagsággal. Nem olyan rég beszélgettem egy jómódú barátommal, aki említette, hogy jövőre szeretne egy szép nagy házat építtetni magának. Természetesen szóba került a gépészet is, és én próbáltam őt a megújulók és az okos rendszerek irányába terelni. Erre azt kérdezte, hogy miért foglalkozna ő ilyen dolgokkal, neki ez nem fontos. Érvelhettem volna 86 féle dologgal, de csupán annyit mondtam neki, hogy azért mert megteheted! Lehetőséged van követendő példát mutatni másoknak, ne szalaszd el ezt a lehetőségedet!

Ettől függetlenül persze, csak azért mert egy terméknek van egy jó tulajdonsága, az önmagában kevés. Ha elém raknak egy tányér főzeléket, amiről bár tudom, hogy egészséges, de nem szeretem az ízét, még nem fogom megenni, ha alternatívaként mellette ott a kedvenc szintén egészséges főzelékem. És a bemutatkozásnak szánt kis filozófiai eszmefuttatásom után rá is térhetünk a lehetőségekre.

Miért érdemes Önnek a jelenlegi energiaellátása helyett valamilyen alternatív megoldást választania? Gazdasági, környezetvédelmi, biztonsági, kényelmi szempontból egyaránt számos előnye van a váltásnak, azonban mivel egy ilyen döntés hosszú távra – legalább 15-20 évre - szól, célszerű alaposan átgondolni néhány szempontot, hogy a választott technológia azt a célt szolgálja, amit ténylegesen el szeretnénk érni, illetve ami leginkább passzol a lehetőségeinkhez. Ebben szeretnék Önnek segítséget nyújtani.

A villamos energiára most nem szeretnék bővebben kitérni, viszonylag „egyszerű” a helyzetünk: van egy éves szinten közel állandó – amennyiben a szokásainkon nem változtatunk drasztikusan - villamos energia felhasználásunk, amit napjaink napelem technológiájával már könnyedén megtermelhetünk saját magunknak. 50 kWh-ás rendszerig csupán bejelentési kötelezettségünk van, és amennyiben megfelelnek az általunk választott berendezések a szigorú hazai előírásoknak, néhány nap alatt már fel is szereli nekünk a kivitelező. Persze itt sem olyan egyszerű a döntés, hiszen pályázat nélkül a jelenlegi árak figyelembevételével 12-15 éves megtérülésről beszélhetünk*, ugyanakkor a beruházás mindenféleképpen értéknövelő. A napelemek élettartamára még nincs pontos adat, minimum 25 évvel lehet számolni, a rendszer „agya”, az inverter 10-15 évig szolgál. Remélem, hogy a nem túl távoli jövőben a házak vakolatától az ablaküvegeken keresztül a tetőcserepekig mindenbe beépítik a napelem technológiát és nem kell atom- és szén- és gázerőművekkel tovább pusztítani környezetünket, de egyelőre még nem tartunk itt.

^*jelenleg átlagosan 500.000,- Ft-ba kerül egy napelem rendszer kW-onként, ami éves szinten 1200 napsütéses órával számolva 1200 kWh-nyi energiát termel. 1 kWh bruttó ára rendszerhasználati díjjal jelenleg 35-40 Ft, azaz éves szinten 42-48000 Ft-ot „spórol” nekünk az 500.000 Ft-os beruházásunk. Mindez persze csak addig igaz, amíg a szolgáltatók a rendszerhasználati díjat is jóváírják nekünk. Ez egy nagyon leegyszerűsített számítás, ennél azért lényegesen összetettebb a helyzet, de kiindulásnak, úgy gondolom, elegendő.

Magyarországon a kormányzati intézkedések ellenére még mindig magas a rezsi. Az átlagos magyar háztartás kiadásainak 16 %-át energiára fordítja, ez az érték az EU átlag kétszerese. De azt tudta Ön, hogy az energia más országokban is ennyibe kerül?

A magas rezsi legfőbb oka, hogy az átlag magyar háztartás 1 m2-re jutó energiafelhasználása csaknem az uniós átlag kétszerese.



Egy hagyományos háztartás fűtési energia fogyasztása lényegesen nagyobb szokott lenni a villamos energiáénál, ráadásul itt már izgalmasabb a feladat, hiszen a legnagyobb megtakarítást az el nem fogyasztott energiával érhetjük el. Friss felmérések szerint Magyarországon a 4,2 milliós épületállomány 70 %-a felújításra szorul, és az energiafelhasználás 40 %-a kötődik rossz állapotú épületekhez. Jelenleg hazánkban az épületek a legnagyobb hazai szén-dioxid kibocsátók. Tehát ha a környezetvédelmi szempontok a legfontosabbak, és lehetőségeink adottak, mindenféleképpen a hő megtartásával, szigeteléssel kell kezdenünk „bolygónk és utódaink megmentését”. Ha a környezetvédelem mellett a megtérülést is számításba vesszük, akkor már nem biztos, hogy a komplett szigetelés lesz célszerűen az első beruházás, hiszen egy 90-es években épült hagyományos sátortetős ház teljes körű bebugyolálása ~ 2 MFt, és ezzel egy 30-35 %-os energiafogyasztás csökkenés érhető el. Forintosítva ez éves szinten – a rezsicsökkentésnek köszönhetően - 100-140.000 Ft megtakarítást jelenthet számunkra a gépészet korszerűsítése nélkül.

Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy megvizsgáljuk a fűtési rendszerünk átalakítását, felújítását gazdaságossági és környezetvédelmi szempontból. Elsőként talán azt lehetne mondani, hogy nincs tuti megoldás. Ha volna, akkor mára csak az terjedt volna el. Csak néhány lehetőség a teljesség kedvéért: napkollektor, kandalló, hagyományos cserépkályha, kondenzációs gázkazán, pellet/biomassza kazán, konvektor, villanyfűtés, fal- illetve mennyezetfűtés, infrapanel, kavitációs hőgenerátor, hőszivattyú, komposztkazán, tömegkályha és még sorolhatnám. És ha belegondolunk, hogy ezeket néha célszerű vagy elengedhetetlen kombinálni (pl. napkollektor általában csak fűtésrásegítésre alkalmas), mindjárt megértjük miért kezdtem az írásomat azzal, hogy jól át kell gondolni a lehetőségeket. Egy biztos: nem fogunk olyan szakembert találni, aki objektíven képes lesz dönteni egy rendszer kiválasztásánál, hiszen senki sincs, aki az összes rendszer összes előnyével-hátrányával, beruházási költségével és megtérülési mutatóival tisztában lenne, illetve az illető úgy is azt fogja preferálni, amiben neki a legnagyobb tapasztalata van. Nekem a különböző biomassza megoldásokban van, ezért most azt próbálom összeszedni, hogy mikor érdemes ezekben gondolkodni.

- Ha jelenleg tartályos gázzal fűt, és ki van már építve a központi fűtés, bármennyire is kényelmes megoldás, azonnal ajánlott váltani, hiszen egy „szimpla” kazán cserével a megtérülés mindössze 1-2 év. Konvektor esetében is érdemes megfontolni, bár akkor a beruházási költségek minimum megduplázódnak (ugyanakkor a hatékonyabb fűtésrendszer miatt a fogyasztásunk drasztikusan csökken)
- Ha Önnek cége van és a telephelyére be van vezetve a vezetékes gáz, legalább 50 %-al többet fizet érte, mint a jelenleg érvényben lévő lakossági árak. Biomasszára történő váltás esetén szintén néhány év a megtérülés, ezért jelenleg az egyik legjobb befektetés.
- Vezetékes gázzal fűt otthonában és a rezsicsökkentésnek hála olcsón kapja a gázt, ugyanakkor mezőgazdasági vállalkozó, vagy vannak olyan ismerősei, akiktől tud nagyon olcsón szerezni mg-i hulladékot és a tárolása is megoldható.

A fenti eseteknél valójában nincs min gondolkodni, érdemes mielőbb meghozni a döntést, hiszen olyan rövid időn belül megtérül a beruházás, amivel nem sok minden tud versenyezni.

- Hagyományos esetben (90-es években épült, szigetelés nélküli ház, vezetékes gáz, régi típusú központi fűtés) elmondható, hogy szimplán a kazáncserével a legkényelmesebb megoldással is 30-40 %-os megtakarítás érhető el. A megtérülés a fogyasztás mértékétől (berendezés méretétől) függ.
- Új építésű háznál a gáztervek elkészítése, házba bekötés költségei kiegyenlítik a biomassza kazán többletköltségét a gázkazánhoz képest. Megtakarítás még itt is nagyjából 15-20 %. Ugyanakkor itt már érdemes elgondolkodni egyéb rendszereken is, mint pl. infrapanel vagy fal- és mennyezetfűtés, esetleg a hőszivattyú. Ez utóbbi megoldások még nagyobb beruházással járnak, cserébe a karbantartás igényük közelít a nullához és napelemmel kombinálva őket garantáltan mi leszünk a „legzöldebbek”.
- Akinek jelenleg vegyes tüzelésű berendezése van, szintén érdemes elgondolkodnia az automatizáláson. Egyfelől a korszerűtlen hőcserélővel ellátott, 60-70 %-os hatásfokkal dolgozó kazánokkal szemben ezek az újak 90 % körül teljesítenek, ráadásul, ha nem pufferre dolgozik a kazán, a huzatszabályzóval visszafojtott tökéletlen égés tovább rontja a hatásfokot (a tűzifa nedvességtartalmáról már nem is beszélve). A 20-30 % megtakarítás itt is könnyedén elérhető. Alternatívaként szóba jöhet még a faelgázosító kazán is, ami szintén kimagasló (90 % fölötti) hatásfokkal dolgozik, viszont ezt is 4 óránként fel kell tölteni, és a fa nedvességtartalmára is nagyon érzékeny: legalább két évre való tűzifát kell eltárolnunk, hogy biztosan kiszáradjon a felhasználásig. Ha valakinek ez nem akadály, ezt a megoldást is választhatja.


Láthatjuk, hogy nagyon sok esetben érdemes váltani, hiszen rengeteget spórolhatunk, függetlenné válhatunk a szolgáltatóktól, valóban annyi energiát használunk el amennyit kifizettünk, és a legfontosabb, hogy a CO2 kibocsájtásunk a természetes körforgás részévé válik.

Ha már megszületett a döntés a váltást illetően, jöhet a következő kérdés: milyen gyártmányt, és milyen típust válasszunk. Első körben érdemes azon elgondolkozni, hogy mi az a tüzelőanyag, amihez a környezetünkben a legolcsóbban és garantáltan hosszútávon hozzá tudunk jutni? Néhány lehetőség:

Apríték, fapellet, agripellet, csonthéjasok, gyümölcsök magvai, törtszemeket is tartalmazó gabonaocsú, napraforgóhéj, és gyakorlatilag minden szerves, könnyen adagolható (fluid) és éghető anyag. Ehhez a kérdéshez kapcsolódik, hogy mennyi fedett hely áll rendelkezésünkre, mennyi szabad időnk van a tüzelőberendezéssel foglalkozni, és mennyire vagyunk kényesek a tisztaságra. Egy kertváros közepén, ahol véges a rendelkezésre álló hely, ráadásul jóban vagyunk a szomszédokkal is és szeretnénk ezt az állapotot megtartani, szóba se jöhet egy magas porral, és esetlegesen több füsttel járó ocsúval vagy aprítékkal történő tüzelés, ott a sűrített energiatartalmú, garantáltan száraz és homogén (tiszta) pellet a nyerő. Tanyavilágban vagy faluszélén ahol még saját erdőnk is van és rendelkezésre áll a tüzelőanyag, de sokszor senki sincs otthon, ezért jó volna egy automata rendszer, oda egy kettős tűzterű, aprítékos kazán a megfelelő választás, amit igény szerint hasábfával és aprítékkal is üzemeltethetünk. Értelemszerűen az előbbinek picivel magasabb az üzemeltetési költsége, cserébe magasabb a komfortszintje is, elegendő hetente egy alkalommal feltölteni a tartályt, minden mást intéz helyettünk az automatika.

Mint minden más műszaki terméknél, itt is elmondható, hogy a skandinávok, németek és osztrákok élen járnak a kazánok fejlesztésében, tökéletesítésében. Nagyon kiforrott termékeket kínálnak az átlagos magyar család számára megfizethetetlen (vagy legalábbis borzasztó lassan megtérülő) áron. Természetesen, ha valaki megteheti, ezek közül válasszon, biztos nem fog mellényúlni. Fontos, hogy a választott kazánnak legyen Magyarországon képviselete, garanciális szervízhálózata, és olyasvalaki, aki szakszerűen képes azt beüzemelni – ez elengedhetetlen az üzembiztos és gazdaságos üzemeltetéshez. Ebből kifolyólag nem javaslom a „hozzunk be olcsón használtat, aztán majd a helyi mester beköti” hozzáállást.

A másik véglet a török és kínai, gyanúsan olcsó, multiknál kapható termékek illetve a szomszéd ezermester legújabb fejlesztése. Itt nem is a megmunkálási minőség az, ami miatt lebeszélném az olvasót a vásárlásról, inkább a tartósság és a felhasznált alapanyagok minősége illetve minőségellenőrzésének hiánya. Elegendő abba belegondolnunk mi történik, ha egy hegesztés elenged és a több száz fokos égéstérbe beszivárog az azt körülölelő víz. Jól sejti az olvasó: azonnali gőzképződés, majd robbanás. Egy 20 évre tervezett beruházásnál a 100-150 ezer Ft-nyi többletköltség nem lehet eldöntendő kérdés a biztonságos üzemeltetéssel szemben. Itt is, mint általában, érdemes a „középmezőnyből” meríteni. Ezek a magyar, szlovén, szlovák, cseh és lengyel kazánok. Ami döntő szempont lehet: a dizájn, műszaki megoldások, garancia, tartósság, bizalom. Értelemszerűen egy nagyobb piacra gyártó cég évente több terméket tud értékesíteni, ezért többet költ a kutatás-fejlesztésre és a gyártás automatizálására. Mivel tartós fogyasztási cikkről beszélünk, ezért az anyagvastagság, anyagminőség, illetve hatásfok kulcsfontosságú tulajdonságai a kazánoknak. Fontos kérdés lehet – és ehhez már elengedhetetlen egy szakemberrel konzultálni – a vezérlés is, ugyanis könnyen előfordulhat, hogy egy olyan opcióval, amit a jól megválasztott készülék gyárilag tud, tízezreket spórolhatunk a gépészeten, vagy a konkurenciával összehasonlítva. Vagy pl. egy jövőbeli probléma lehet, ha a választott kazán nem képes gazdaságosan/hatékonyan üzemelni a névleges teljesítménynél alacsonyabb szinten, így egy későbbi házszigetelés miatt leszünk kénytelenek újra kazánt cserélni.

Amennyiben sikerült felkeltenem érdeklődését és kíváncsi rá, hogy melyik megoldás volna a legideálisabb az Ön számára, illetve mekkora megtakarítás érhető el biomassza tüzelésre váltással, iratkozzon fel hírlevelünkre, vagy keressen minket bizalommal e-mailben vagy telefonon.

Lépjen velem kapcsolatba most »