- Feldarabolják az E.On-t
Publikálva: 2014-12-17 16:41:04
Két tõzsdei részvénytársaságot szerveznek 2016-ra az E.On-ból, a legnagyobb német energiaszolgáltató vállalatból. A cég hétfõi bejelentése szerint az egyik társaság a megújuló energiával, a másik pedig az energetika hagyományos területeivel foglalkozik majd. Az E.On Hungária Zrt. révén Magyarországon is tevékenykedõ cég igazgatótanácsának elnöke, Johannes Teyssen düsseldorfi tájékoztatóján kiemelte, hogy a kõszénre, a földgázra, a vízre és a nukleáris energiára mint az energiatermelés hagyományos formáira, valamint a megújuló forrásokra együtt alapozó "széles üzleti modell" a gyorsan változó környezet miatt nem felel meg a kihívásoknak, ezért szét kell választani a két fõ tevékenységet. Az egyik cégben a széntüzelésû erõmûveket, a földgázzal üzemeltetett erõmûveket, a vízierõmûveket és az atomerõmûveket, valamint a kapcsolódó energia-kereskedelmi és energiahordozó-kitermelési tevékenységek legnagyobb részét fogják össze, és 20 ezer embert foglalkoztatnak majd. Az E.On nevet megtartó másik cég a megújuló energia "tiszta, fenntartható, összetett és dinamikus világát" képviseli, 40 ezer munkatárssal a megújuló forrásokra alapuló áramtermeléssel, a több mint egymillió kilométer hosszúságú hálózat üzemeltetésével és a nagyjából 26 millió fogyasztó kiszolgálásával foglalkozik majd - tette hozzá Johannes Teyssen. A német sajtóban a társaság lépését egyrészt a németországi, úgynevezett energiapolitikai fordulattal magyarázzák, amelynek lényege az atomerõmûvek felszámolása és a kiesõ termelés megújuló forrásokra alapozó pótlása, másrészt pedig az áram nagykereskedelmi árának zuhanásszerû csökkenésébõl adódó válsággal, és kiemelik, hogy a hagyományos tevékenységi körök leválasztásával olyan lépés, mint a kockázatos vagy nem teljesítõ banki hitelek kiszervezése egy úgynevezett rossz bankba, ami a hitelezõ tehermentesítését szolgálja. Sigmar Gabriel gazdasági miniszter hétfõi nyilatkozatában üdvözölte az E.On döntését. A társaság elsõként vonta le az energiaellátás gyökeres átalakulásának tanulságait - emelte ki. Az ellenzéki Zöldek attól tartanak, hogy a cég végül az adófizetõkre próbálja majd terhelni az atomerõmûvei felszámolásának - lebontásának és a fûtõanyag elhelyezésének - több tízmilliárd eurós költségeit. Ugyanakkor Johannes Teyssen tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az atomerõmûveket gondozó cég adósság nélkül indul majd és megkapja azt a mintegy 14,5 milliárd eurót, amelyet az E.On hét németországi atomerõmûvének felszámolására különítettek el.
A 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után meghirdetett energiapolitikai fordulat programja szerint az atomerõmûveket 2022-ig kell leállítani.
« vissza az összes cikkhez
