- Nem Putyinnal fogjuk legyőzni a rezsidémont
Publikálva: 2015-02-23 15:02:40
Orbán Viktor múlt heti varsói – igencsak kellemetlenre sikerült – látogatásának volt egy itthon kevésbé értett dimenziója is: az EU által tervezett Energiaunió kapcsán felszínre került nézeteltérés. Pedig ha valóban, tartósan le akarjuk győzni a rezsidémont, akkor nem Vlagyimir Putyintól kell várni a megoldást.
Magyarországnak jóban kell lennie az oroszokkal, különben nem lesz mivel fűtenünk – szól a jól ismert, és sokak által már a Putyin-látogatás előtt megcáfolt mítosz. Sokáig valóban így is volt: az egyetlen forrás, amin a magyar gazdaságot és panelházakat melegen tartó energiahordozó érkezett, a Testvériség gázvezeték volt, amit még a „testvéri” Szovjetunió épített meg számunkra pontosan azzal a céllal, hogy ha túl nagy lenne itt a nyüzsgés, akkor egy jól irányzott, gázcsapon végrehajtott csavarással kordában tudja tartani a vazallusokat.
A helyzet azonban mára már megváltozott: a magyar-osztrák gázvezetékkel, valamint a már szerkezetkész, de még nem működő magyar-szlovák interkonnektorral a hazai fogyasztás nagyobb része már kiváltható. Ebben persze szerepet játszik az is, hogy a magyar gázfogyasztás jelentősen csökkent az utóbbi években, és van valamekkora hazai kitermelés is.
A legolcsóbb gáz nem feltétlenül keletről érkezik: nem biztos, hogy Putyin adja a legkedvezőbb árat, még akkor sem, ha a legutóbbi politikai engedmények után a Gazprom immár 260 dollár / ezer köbméter körüli áron szállít hozzánk (mint azt Szijjártó Péter külügyminiszter a Putyin-vizit után diadalmasan bejelentette). Nyugatról jelenleg olcsóbban jön (egyébként ugyanaz az orosz) gáz, jól tudja ezt a kormány is, hiszen egy egész céget építettek fel az árkülönbség kihasználására, ami legalább olyan jól fizet, mint anno az Emfesz, az Itera, vagy éppen az EuralTranszGaz.
Moszkva ugyanis mindenhová más áron szállít: a gázár annak függvénye, hogy a vásárló ország kormánya mit hajlandó megtenni az olcsóságért cserébe. Piaci árról szó sincsen, így lehet az, hogy a Németországot is megjárt orosz gáz még mindig olcsóbb annál, amit mi közvetlenül az oroszoktól vásárolunk. Ennek a problémának a megoldásáról szólna a – jelentős lengyel közreműködéssel – tervezett európai Energiaunió is. Ennek lényege pont az lenne, hogy egy egységes piac létrehozásával (amit természetesen az infrastruktúra megfelelő technikai adottságainak megteremtésével kell megkezdeni – de erről is szól a magyar-szlovák gázvezeték) kell letörni az árakat. Meglepő módon ugyanis Nyugat-Európában van, hogy olcsóbb a gáz nagykereskedelmi ára, mint Közép-Európában. A magyarázatot az ortodox közgazdaságtanban lelhetjük meg: ahol nagyobb a kínálat, ott az árak is olcsóbbak lesznek a versenynek köszönhetően. A kínálat pedig hatalmas: a nyugat-európai piacokon ugyanis egyszerre versenyez a norvég és holland földgáz, az amerikai és kolumbiai szén, na meg az alternatív, megújuló energiaforrások.Európában rossz idők járnak mostanában a gázpiacra: mivel ezt az energiahordozót elsősorban áramtermelésre (és helyenként távfűtésre) használják, ezért számos konkurenciája van. A gáztüzelésű erőműveket például viszonylag kis befektetéssel át lehet állítani széntüzelésre is, ez pedig a mai gazdasági helyzetben (a környezetvédelmi aggályokat figyelmen kívül hagyva) egyre több energetikai vállalat számára vonzó alternatíva. A gázfelhasználás az Európai Unióban 2010 és 2012 között az Eurostat adatai alapján 11 százalékkal csökkent, miközben az olcsó szén elözönlötte az európai piacot. A német Energiewende politikája is a gázfelhasználás növekedése ellenében hat, úgyhogy ezen piacon azért lehet nehézségekre számítani a jövőben.
A gázzal több előnye ellenére van egy komoly gond is: nem lehet olyan könnyen szállítani, mint az olajat vagy a szenet. A legolcsóbb módja a gáz szállításának a vezeték, még akkor is, ha a cseppfolyósított földgáz (LNG) technológiája az utóbbi időkben komoly fejlődésen ment keresztül. Ez okozza a közép-európai államok nyomorúságát is: hiába olcsóbb Németországban a gáz, csak nagyon nehezen és korlátozott mennyiségben tudjuk idehozni. Ezért is tervezi az EU az Energiaunió létrehozását: a minden irányba vezető gázvezetékek megszüntetnék az egyes tagállamok elszigeteltségét, míg a közös piac létrehozása egységesítené az árakat, és elhozná a versenyt a mi régiónkba is. Így már nem az oroszok kényén-kedvén múlna, hogy mennyiért vesszük a gázt, hanem sokkal inkább azon, hogy a nagy szolgáltatók mennyiért kínálják azt a vevők, a lakosság és az ipari fogyasztók számára.
Lennének persze veszteségek is: megszűnne például a nyerészkedés lehetősége a magyar-osztrák határon, az oroszok befolyása is csökkenne Magyarországon, sőt még az is lehet, hogy tartósan alacsonyabb gázárakat érhetnénk el minden területen. Persze a nyersanyag ára csak egy kérdés, hiszen mint azt minden EU-s tanulmányban is olvashatjuk, a hatósági árszabályozás legalább annyit tesz hozzá a gázárhoz, mint a bekerülési ár. Ha viszont a nyersanyag olcsóbb, akkor előbb-utóbb ennek a végfelhasználói árban is tükröződnie kell (ha pedig nem, akkor az Energiaunió „végrehajtó ügynöksége”, az ACER majd gondoskodik róla, hogy tükröződjön).
Ha olcsóbb gázt (és áramot) akarunk, akkor az Energiaunió sokkal kiszámíthatóbb, előrejelezhetőbb, fenntarthatóbb és megbízhatóbb alternatívát kíván, mint a politikailag befolyásolt orosz árképzés. Persze az orosz gázról sem kell lemondanunk, azonban már pusztán az a tény is erősítheti a tárgyalási pozícióinkat, hogy nem kell mindenre azonnal igent mondanunk Moszkvának. Hiszen a Gazprom is el akarja adni a gázt, amit rengeteg pénz befektetésével termelt ki Szibériában, Alekszej Millerék sem veszíthetnek piacokat.
A jelenlegi kormány a rezsicsökkentés kormányának tartja magát. Ha viszont tényleg csökkenteni akarja a rezsit, akkor ezt nem a Putyinnal kötött különalkuktól kell remélnie, hanem sokkal inkább a közös európai gázpiac létrejöttétől. Az Energiaunió kapcsán gyorsan kiderül majd: valóban az emberek javát akarja-e a kormány, vagy pusztán csak blöff volt a rezsicsökkentés, amin páran ráadásul még elég szépen meg is gazdagodtak.
Forrás: www.kitekinto.hu
« vissza az összes cikkhez
