- Semmit nem hagyunk hátra – gazdaság szemét nélkül?
Publikálva: 2015-01-07 10:00:25
A szakemberek szerint a körkörös gazdaság lehetséges, sõt nyereséges is lenne, de sokat kell még tennünk érte. A szûkülõ és dráguló források hatékonyabb kihasználása nem opció, hanem már elkerülhetetlen valóság. Az erõforrások végessége számos területen egyre több gondot okoz világszerte, meg kell hát tanulnunk kevesebbõl többet kihozni. A körkörös gazdaság (circular economy) lehetõvé teszi a növekedést úgy, hogy nem kell erõforrásaink nyakára hágni. Legnagyobb eszmei újítása, hogy nem egyszerûen a hulladék újrahasznosításával foglalkozik, hanem a termelés átalakítását helyezi a középpontba, és a szemét teljes felszámolását tûzi ki végsõ célként.
Kép:PP
A nyersanyagok kinyerése, egyszeri felhasználása és eldobása helyett a körkörös gazdaság modelljében az újrafelhasználás, a megjavítás és az újrahasznosítás válik normává, és a hulladékból erõforrás lesz. Ez csökkentené a jelentõs részben import nyersanyagra támaszkodó európai gazdaság nyersanyagszükségletét is, így növelné a hatékonyságát és a versenyképességét.
AZ ÚJ LOGIKA
Ha elromlik – megjavítani
Ha elavul – frissíteni
Ha megunják – új gazdát keresni
Ha nem javítható – újrahasznosítani
Ha anyagában nem újrahasznosítható – égetéssel hõenergiává alakítani1% nem hasznosítható sehogy, és a lerakóba kerül A körkörös gazdaság logikája új gazdaságszerkezetet eredményezne, és az újrahasznosítási ipar fejlõdésével új munkahelyeket és vállalkozási modelleket teremtene. Egy tavalyi dokumentum szerint pusztán a mostani uniós hulladékgazdálkodási szabályok végrehajtatása évi 72 milliárd eurós megtakarítást és 400 ezer új munkahelyet jelentene. Az ökodesign és a hulladékmegelõzés pedig akár 604 milliárd euró megtakarítást is hozhatna az európai üzleti élet számára, ami a forgalom 8 százalékát teszi ki, egyúttal 2–4 százalékkal csökkenti az üvegházgázok kibocsátását. A szemét felszámolásához hosszabb élettartamú termékekre van szükség, és arra, hogy már a gyártás során szempont legyen a késõbbi újrahasznosíthatóság. Mert ma megoldhatatlan például a kevert szálas textilek poliészter és pamut összetevõinek szétválasztása, vagy az elektronikus hulladékban lévõ meglepõen nagy mennyiségû arany visszanyerése. A változásban fontos szerep jut a szabályozóknak: a környezetre káros támogatások megnyirbálásának, az irányt világosan mutató célok és a haladást pontosan mérõ mutatók meghatározásának, az innováció ösztönzésének, valamint az erõforrás-hatékony technológiákba, rendszerekbe és készségekbe történõ köz- és magánpénzbõl megvalósuló beruházások felgyorsításának. 5 KÖRKÖRÖS ÜZLETI MODELL Termékértékesítés szolgáltatásként A tulajdont átadó értékesítõ helyett váljunk „lízingelõ” szolgáltatóvá. Egy mobiltársaság például bérbe adhatja a készülékeket, csereként adva az újabb modellt. Az alapanyag visszagyûjtése mellett egyértelmû üzleti elõny a mélyebb ügyfélkapcsolat. A következõ élet értékesítése Ha egy cég képes hatékonyan felújítani valamilyen használt terméket, és azt újból, egy másodlagos piacon értékesíteni, jelentõsen kevesebb erõforrás-ráfordítással számolhat. A legkézenfekvõbb példák a használtruha-boltok, ahol gyártás helyett csak némi tisztítási költség adódik. Átalakítás Ha a terméket nem lehet eredeti formájában újrahasznosítani, megfelelõ tervezéssel számos eleme feldolgozható. Egyes autógyárak akár félárú, kifogástalan terméket tudnak kínálni a felújított elemek beépítésével. Újrahasznosítás 2.0 A világ legnagyobb kávézólánca kifejlesztetett egy technológiát, amivel a tonnaszám termelõdõ kávézaccból biomûanyag, tisztítószer vagy akár gyógyszer-alapanyag készül. Együttmûködõ fogyasztás A sharing economy keretében mind többen válnak „részmunkaidõs vállalkozóvá”, és élnek meg abból, amijük van. Bárki lehet eladó és fogyasztó egyszerre, ugyanakkor a megosztás szervezése számos újabb sikeres vállalkozást termelt ki máris. Forrás: http://www.piacesprofit.hu/
« vissza az összes cikkhez
