- 2015-tõl akár évi 30 ezer lakás energetikai felújítása megvalósulhat uniós forrásokból
Publikálva: 2014-12-17 16:42:49
2015-tõl az ideinél huszonháromszor több pénz (63 milliárd forint) jut lakossági és vállalati energiahatékonysági beruházásokra évente az új uniós forrásokból. Ebbõl kb. 33-34 milliárdnyit kaphat majd a lakosság vissza nem térítendõ támogatás, illetve kedvezményes hitel formájában. De csak akkor, ha már sikerült kialakítani az ehhez szükséges intézményrendszert. Ebbõl egyelõre még nem sokat láthattunk, noha ez hosszú hónapokig is eltarthat.
Egyelõre azt nem tudni, hogy hány épület lesz ebbõl felújítva, az operatív programok (OP) ugyanis errõl nem szólnak. Az OP-k ugyan tartalmaznak PetaJoule-ban kifejezett megtakarítási célokat, de ezek egyrészt a teljes hazai energiafogyasztásra vonatkoznak, és nem az egyes intézkedések által generált energiacsökkenésre, másrészt messze elmaradnak a hamarosan Kormány elé kerülõ Nemzeti Épület-energetikai Stratégia célértékeitõl is. Ha feltesszük, hogy a pénz hatékonyan kerül elköltésre, ebbõl akár évi 30 ezer lakás energetikai felújítása megvalósulhat, nem beszélve a jelentõs vállalati és középületi beruházásokról.A napokban zárult le a 2014-2020-as uniós forrásokat elosztó operatív programok utolsó társadalmi egyeztetése. Az új operatív program-tervezetek az eddigieknél sokkal részletesebben mutatták be, hogy a Kormány mire kívánja fordítani az uniós forrásokat. Kiderült, hogy az eddigieknél jóval több pénzt költhetünk majd energiahatékonyságra. Összesen évi 63 milliárd forintot kaphat az ágazat, amibõl mintegy 20% jut a KKV-knak, 50% a lakosságnak, és 30% a középületekre fordítódhat. Összehasonlítva a 2,7 milliárd forinttal, ami idén eddig energiahatékonysági pályázatokra jutott, ez huszonháromszoros növekedés. A teljes idõszakban az ágazatnak jutó 380 milliárd Ft csak 10%-kal marad el attól az állami támogatási összegtõl, amit az energiahatékonysági ágazat képviselõi javasoltak 2013-ban a Hazai Hatékonyság programban. Mindez azonban csak akkor indulhat meg, ha felállnak az ehhez szükséges lebonyolító és finanszírozási rendszerek. Az uniós szabályok szerint magánszemélyek ugyanis nem kaphatnak közvetlenül uniós támogatást, így közvetítõ szervezetekre (pl. bankok, takarékpénztárak) beiktatására van szükség. E közvetítõk ahhoz is kellenek, hogy a támogatást kiegészítõ hiteleket eljuttassák az ügyfelekhez. A rendszer elõkészítése és kialakítása, a közvetítõk kiválasztása hosszú hónapokat vehet igénybe, és 2015 közepe is lehet, amíg elkezdõdik az igények zökkenõmentes kiszolgálása. “Nagyon elégedettek vagyunk, mert az energiahatékonyságra tervezett összforrás igen közel van ahhoz a 420 milliárdos összeghez, amit az ágazat a tavalyi Hazai Hatékonyság c. programjában javasolt.” - mondta dr. Bart István, a MEHI Nonprofit Kft. igazgatója. “Ha minden jól megy, ebbõl már jövõre sor kerülhet akár harmincezer lakás felújítására. Ehhez azonban az kell, hogy a Kormány gyorsítsa fel a finanszírozó-lebonyolító rendszer kiépítését, és minél több bankon keresztül minél gyorsabban megkezdõdhessen a támogatások és hitelek kiosztása. Így is jelentõs késésben vagyunk, 2014-nek lassan vége, és már 2013-ban is tudtuk, hogy szükség lesz erre a pénzügyi közvetítõi rendszerre. Reméljük egyúttal, hogy a Kormány az energiahatékonysági szakmát és a bankokat is bevonja a rendszer kialakításába.”
« vissza az összes cikkhez
