Automata kazánok, pellet égőfejek, kazán vezérlések, pellet forgalmazása


Megoldásainkkal Ön az alábbi előnyöket élvezheti!

- függetlenség az energiaszolgáltatóktól
- egyszerű és biztonságos üzemeltetés
- maximális komfort
- gyors megtérülést követő jelentős megtakarítás
- értéknövelő beruházás
- KÖRNYEZETTUDATOSSÁG


Tovább a kínálatunkhoz... »
  • Mennyi fosszilis energiaforrást lehet kiaknázni?
    Publikálva: 2015-01-11 12:10:32

    Egy új brit tanulmány szerint a kõolaj, a földgáz és a szén nagy részét a föld mélyén kellene hagyni a globális felmelegedés megállítása érdekében. A most rendelkezésre álló fosszilis energiaforrások felhasználása a mintegy 3000 gigatonna emissziót hozna létre. A világ kõolajtartalékainak harmadát, a földgáznak a felét és a szén több mint 80 százalékát nem lenne szabad felhasználni, hogy a felmelegedést korlátozni lehessen - írták a szakemberek a Nature tudományos lap friss számában megjelent, Mennyi fosszilis energiaforrást lehet kiaknázni? címû tanulmányukban. A szerzõk szerint Kína, Oroszország és az Egyesült Államok szénkincsének legnagyobb részét, valamint több mint 260 milliárd hordó közel-keleti kõolajat - ez a mennyiség Szaúd-Arábia teljes olajtartalékával egyenlõ - kellene kiaknázatlanul hagyni. A Közel-Kelet gázkincsének több mint 60 százalékát sem kellene a felszínre hozni. "Ez lehet az egyetlen eszköz, hogy az ENSZ által kitûzött célt elérjük, vagyis a felmelegedést a ipari forradalom elõtti idõszakhoz képest 2 Celsius-fokra korlátozzuk" - hangoztatta Christophe McGlade, a londoni University College (UCL) Fenntartható Források Intézetének munkatársa.  "A politikusoknak meg kell érteniük, hogy a hazájukban található összes fosszilis energiaforrás kiaknázásának vágya ellentétes az 2 Celsius-fokos cél elérése iránti elkötelezettséggel" - magyarázta McGlade. McGlade és szerzõtársa, Paul Ekins, az UCL intézetének igazgatója korábban közzétett tanulmányokat elemeztek, hogy felbecsüljék a világ olaj-, gáz- és széntartalékainak és -forrásainak mennyiségét, elhelyezkedését és természetét.  Ezután integrált értékelési modellt alkalmaztak, hogy felderítsék, a fentiek, valamint az alacsony széntartalmú energiaforrások - a nukleáris energia és a megújuló energiaforrások - közül melyeket kellene használni a Föld igényeinek fedezésére 2050-ig. A kutatók összehasonlították a kapott eredményeket a világ számos kutatócsoportjának alternatív modellekkel kapott adataival, és azt mondták, az eredmények egyeztek. "A klímapolitikára irányuló növekvõ globális figyelem azt jelenti, hogy a fosszilis fûtõanyaggal foglalkozó társaságok a hosszú távú megtérülés fokozódó kockázata miatt egyre kockázatosabbá válnak a befektetõk számára. Azt várnám, hogy az elõrelátó befektetõk egyre inkább az alacsony széntartalmú energiaforrások felé fordulnak" - hívta fel a befektetõk figyelmét Ekins, aki szerint  az energiacégek tavaly több mint 670 milliárd dollárt (180 ezer milliárd forint) költöttek új fosszilis tüzelõanyag-források felkutatására és fejlesztésére. Ezeket talán sosem aknázzák ki vagy sosem használják fel a kinyert olajat, gázt, szenet, ha a politikusok ragaszkodnak a globális felmelegedés korlátozására tett ígéretükhöz. A rendelkezésre álló fosszilis energiaforrások felhasználása a tanulmány becslései szerint mintegy 3000 gigatonna emissziót hozna létre. Korábbi tanulmányokban a szakemberek azzal számoltak, hogy 2011 és 2050 között 1100 gigatonna széndioxid-kibocsátás engedhetõ meg ahhoz, hogy a 2 Celsius-fokos célt tartani lehessen. Forrás: www.greenfo.hu

    « vissza az összes cikkhez